Túl sokat postolok lopva...de a mai munka nap különösen szerencsés számomra.Sorra akadok érdkesebbnél érdekesebb oldalakra,írásokra.( külön ajánlom az ezután következő két olvasatot).
mindenképpen érdemes megfogadni a következő tanácsot hisz megannyian küzködünk ezzel a problémával, kirekesztetség érzésével azzal a félelemmmel, hogy tán senki nem ért meg minket és tán mi sem érthetünk meg igazán másokat.

Más vagyok. Nem akartam más lenni, nem küzdöttem, hogy megkülönböztethessem, észrevetessem magam embertársaimmal. Egyszerűen csak felismertem, hogy más vagyok. Más, hisz mindenki más. . .

Szavakban elmondani nem lehet, mint ahogy jelzők mögé gyömöszölni sem. Erre nincs jelző, s ha mégis van, akkor azt már elmondtam: MÁS.

Máshogy gondolkozom, máshogy érzek. Nem jobban, nem rosszabbul. Egyszerűen csak a magam módján. Egyedien, mint mindenki más is. . .

Felismertem, elfogadtam és megértettem, amit lelkem legmélyén mindig is éreztem : Egy vagyok.

Egy vagyok önmagam függetlenségében, s mégis kapcsolatban vagyok az egésszel , mivel nem vagyok egyedül, nem vagyok elszigetelve. Nem tudok nem tartozni valahova. Létezem és élek. Gondolkozom és érzek. Egyedül létezem, másokkal élek, másokért gondolkozom és mások miatt, másokkal kapcsolatban érzek. . .

Igyekszem vállalni önmagam bárhol és bármikor. Egy szeretnék lenni mindenki elött. Nem önmagamhoz hasonlítva más és más mindenkivel szemben, hanem mindenki elött egy. Önmagam, hisz Én Én vagyok és senki más. "Jó és Rossz" szokásaimmal, tulajdonságaimmal együtt.

Hazudhatok magamnak, áltathatom magam, de önmagam elől nem menekülhetek, hisz bármit is találok önmagamban, az én vagyok. Felfedezhetem, megérthetem, elfogadhatom és megszerethetem saját igazi lényem és önmagamon keresztül már tisztábban másokra tekintve - nem az előitélet és gyülölet szemüvegén keresztül - másokat is. Nem félhetek, nem kérhetek meg mást hogy nézzen belém és mondja meg: Ki is vagyok én?. . .

Hisz más nem lát, más nem azt látja, mivel a külsőségeken és képzelt önmagunkon túl tekinteni nem egyszerű feladat. Csak az ember fedetheti fel önmagát, mások hathatós segítségével, viszonyításokon és visszacsatolásokon keresztül. . .

Nem keresek senkit és semmit, s mégis egyre többet és többeket találok. Beszélgetek és emberi kapcsolatokat teremtek.

Elhagyom korlátaimat, s nem engedem, hogy bármi is elzárjon mások vagy önmagam elől. Ismerni és érezni szeretném mások gondolatait, érzéseit. Megérteni és elfogadni másokat és önmagamat is. Nyitni igyekszem minden és mindenki felé, hisz így lehetek az a bizonyos EGY.

forrás link:  http://rosszultudod.network.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.